Snapszer és makaó
Öt estéből öt, füzetben számolva, sosem pénzben.
Magas boltív, öt asztal, házi osztó két estén, és egyetlen forint sem fordul meg a posztón: ennyi az egész szalon.

Három asztalt érkezéskor lehet elfoglalni. A másik kettőt telefonon lehet kérni, legfeljebb hat játékosra: egy baráti kör, egy kollégium, egy kerek évfordulós társaság.
Minden asztalon egy lámpa, egy szezononta cserélt pakli, egy tálka zseton és egy füzet. Éjjel egykor a füzet lezárul, a zseton a szekrénybe kerül.
A házi osztó nem dönt vitás kérdésben: felidéz egy szabályt, oszt, ha kérik, és odaül azokhoz, akik egyedül érkeztek.
Öt estéből öt, füzetben számolva, sosem pénzben.
A hosszabb parti azoknak, akiknek van egy órája.
Öt oszlop, egy ceruza, semmi, ami túlél egy éjszakát.
Hatan, nem többen; négyen a bevezető asztalnál.
Igen, gyakori eset; a személyzet a szabad helyekhez ültet.
Nem: a lapokat a ház adja, a hozott pakli a ruhatárban marad.
Verseny és díjalap nincs, csak hosszabb parti, ha a társaság úgy dönt.
Ünnepélyesen, de komolyan mondjuk: a kártyaházba kizárólag nagykorú vendégeket fogadunk.
Semmilyen parti nem zajlik a helyszínen kívül: alkalmazás, fiók és távoli asztal sincs — csak a Dózsa György út, élőben.